Azt gondolom, hogy csak a saját példámat és a tapasztalataimat próbálom itt összegezni, mert mindenkinek más erről a meglátása.
Egy tiszta szívű kisgyerek nagy lélekkel és kíváncsisággal jön erre a világra. Természetes, hogy a szülei az elsődleges példák a számára. Ezeket a tanulni való mintákat először az energiákon keresztül érzékeli. Nem érti a szavakat, de nagyszerűen eligazodik a hangok színes kifejező eszközei között. Érzi és megnyugszik a kellemes beszédtől, a lágy zenétől… és a különböző hangok eligazítják a kis világában. Nagyszerűen megtudja különböztetni a hangok rezgéséből a számára kellemeset és a kellemetlent. Már az anyuka pocakjában érzékeli azokat a hatásokat, amik számára kellemesek és amik nem. Ebben a kinti világban ezekre megfelelően tud reagálni is… nagyon sok kifejezési módot tud Ő is használni, és ezek egyre bővülnek a növekedésével. Attól lesz egy család kerek, egész, ha a szülök harmóniája, az egymáshoz való viszonya kiegyensúlyozott és kommunikatív. Amikor minden témát meg tudnak beszélni. Szerintem a családot ez határozza igazán meg, és nem a papírok…
Amikor két ember harmóniájából megszületik a csoda, az élet folytatása, akkor kell nagyon összehangolódniuk. Itt válik eggyé a két ember igazi feladata. Ezeket a rezgéseket, gondolat mintákat érzékeli a magzat és aztán az anyagi síkon ezek az energiák megvalósulnak. Ez itt most persze csak egy álom,
A megvalósuláshoz megfelelően érett párokra lenne szükség.
Valahogy a lányok kicsit érettebbek, de a fiúkkal, ott a probléma, hogy nem kapnak ő maguk sem mintát, amit követhetnének. Eltűntek az igazi jó apák.
A fiú gyerekek neveltetéséből is egyre jobban kivonják magukat a férfiak… persze lehet, hogy még néhány játékra kaphatóak… de ez egy életfeladat megtanulásához nagyon kevés. Sajnálom Őket is mert megfosztják magukat attól a csodától, ami egy felnövekvő gyerekkel együtt jár. Csak súrolják a figyelmükkel a fejlődést és ezt a gyerekek kristály tisztán érzékelik. Sajnos ezt a hiányt az anyák, akik szintén küzdenek a figyelem hiánnyal… nem tudják pótolni. Minden ember szeretet-éhséggel küzd.. a gyerekek ezt tisztán érzékelik, és életfeladatuknak megfelelően, próbálják szüleiket az igazi tiszta érzelmek felé vezetni. Sajnos a szülők ezt nem nagyon értik. Inkább hatalmi harcot kezdenek ezekkel az őszinte gyermeki megnyilvánulásokkal. Nos mitől is lesz egy férfi jó apa??? Ha teljes figyelmével a gyerek felé fordul. Megteremti a biztonságos és szeretettel teli légkört… ha beszélget a gyerekkel, az anyukával és nem teher a számára a gondolatok megosztása. Nagy hibát követ el az a férfi, aki ezeket a meghitt, bensőséges pillanatokat nem éli meg teljes egész lényével, mert saját magát is megfosztja ezektől a hangulatoktól. Az a gyerek, aki ilyen légkörben nevelkedik, nagyon erős szálakat kap a családtól, a szülőktől, és tud belőle a saját élete alakításához építkezni. Ezek a tiszta szívű gyerekek erre sarkallják a szülőket, csak figyelni kell az őszinte érzelmeikre.
Milyen csodálatos lenne, ha ez valóra válna…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: